Alice in Wonderland

The US Capital: Washington D.C.

Washington DC-be egy konferencia kapcsán látogattam el még szeptember elején. A 20. Nemzeti Éves Konferencia a Gyermekbántalmazásról (kb. így fordítható a címe magyarra) volt az első nagyobb rendezvény, amin részt vehettem, és csodálattal tapasztaltam, hogy lehet olyan konferenciát is szervezni, aminek nem csak blablabla, nesze semmit fogd meg jól a tartalma, hanem tényleg nagyon informatív, gyakorlatorientált és hasznos. És ezt nem csak én gondoltam így, akinek itt minden információ új, hanem a legtöbb résztvevő is. Így visszakaptam a hitemet abban, hogy a szakmai konferenciáknak van értelmük. (Az egyetemen a Kroc Intézet – Peace and Justice Institute rendezvényeire járok el, na ezekről mindig energiával, inspirációval és motivációval telve távozom…)

Az első szó, ami eszembe jut az amerikai fővárosról az, hogy monumentális, tele van nagy szobrokkal és emlékművekkel, minden lényeges elnöknek emeltek itt valamit. Ohh és végre egy város, amit gyalog be lehet járni, sőt a metró közlekedése is jó!

Három dolog fogott meg a legjobban Washington DC-ben, így ha majd egyszer tervezitek meglátogatni a U.S. capital-t, akkor feltétlenül jegyezzétek fel:

A (1) Constitution Garden naplementekor (ilyenkor a táj gyönyörű), (2) a Capitolium kivilágított kupolája előtt üldögélni sötétben, (3) Georgetown kertváros kis kikötője +1 a Lincoln emlékmű tetejéről a panoráma sem egy felejtős látvány… Ez utóbbi azért is fontos helyszín, mert a lépcsőjén hangzott el Martin Luther King nagy hatású „I have a dream” c. beszéde, amely a történelem egyik legnagyobb szónokává emelte. (érdemes meghallgatni legalább a rövidített verziót, rá lehet keresni a magyarra fordított verzióra is, https://www.youtube.com/watch?v=3vDWWy4CMhE)

A város tele van izgalmasabbnál izgalmasabb múzeumokkal, amik az üzletekhez hasonlóan óriási méretűek, tehát napi egy múzeumnál többet nem is nagyon tudtam megnézni. A múzeumok igazi családi kikapcsolódást jelentenek, mert játekokkal es multimedias eszközökkel jól felszereltek, minden érzékszervre hatnak. Én a National Museum of American Historyt és természetesen a Fehér ház és a Capitolium visitor centerjét látogattam meg. Hát muszáj mindennel érdekességgel felturbózni itt a múzeumokat, mert Amerika nem rendelkezik éppen nagy történelmi múlttal, legalábbis nem az az ország, amit most Amerikának nevezünk. Milyen jó lehet az itteni diákoknak, csak az 1770-es évektől kell tanulniuk a történelmet, de azt annál részletesebben. Én is sokat tanultam ebben a pár napban az elnökökről, a Fehér ház jelentőségéről, a rabszolgaságról, Észak és Dél ellentétéről.

Itt kis túlzással a számítógép történelme is Steve Jobs-al és az első apple gép megalkotásával kezdődik. Hol van jó öreg Neumann Jánosunk?

Washington DC számomra az ellentmondások városa: mindenhol a Függetlenségi Nyilatkozatból idéznek, a szabadság és egyenlőség elveit hangoztatják, pont ott ahol egy olya kornferencián vettem részt, ahol jó néhány torokszorító történetet hallottam gyerekekről , és pont ott ahol majd 200 évvel a Függetlenségi Nyilatkozat aláírását követően is a feketék egész más jogokkal rendelkeztek, gondolok itt pl. az 1960-as "sit in" tiltakozásra, íme egy kis szösszenet a történelemből: http://americanhistory.si.edu/brown/history/6-legacy/freedom-struggle-2.html

All men are born equally free and independent and have certain inherent natural rights, among which are the enjoyment of life and liberty, with the means of acquiring and possessing property, and pursuing and obtaining happiness and safety. (George Mason, May 1776)