Ez Philadelphia jelentése... az egyenjogúság jegyében philadelphiai nőtársaim hozzátették: "... and sisterly affection". (magyarul csak simán egynemű kifejezéssel Philadelphia a testvéri szeretet városa)
Itt még kaptam egy utolsó ízelítőt az idei téli szezonból, úgysem volt igazi telem az idén - igaz nem is hiányzott. Pont hóvihart követően került megrendezésre a Fulbright Enrichment Seminar. Ez az az esemény, amelyre a Fulbright ösztöndíjasok 99%-ban egyszer meghívást kapnak és az USA valamelyik pontján, jó esetben messze az eredeti helyedtől, kerül megrendezésre.
Philly (ahogy a helyiek nevezik), az USA 5. legnépesebb - tehát Houstont követi - és egyben egyik legrégebbi városa. Washington D.C. előtt az USA fővárosa volt, itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatott az Independence Hall-ban. A város szimbóluma lett az ún. Liberty Bell, amit az aláírást követően kongattak meg. Végre egy hely, ahol európai vásorok hangulatát idéző régi épületeket is lehetett látni.
Ez a szeminárium volt mindezidáig a legeslegjobb fulbrightos program, amin részt vettem! Kár, hogy csak 2,5 napig tartott. 66 országból 130-an vettünk részt, és az egyszerűen leírhatatlan érzés, amikor az ebédedet olyan asztaltársasággal töltöd el, amelynek majdnem mindegyik tagja más kontinensről vagy szigetről származik. Egyik ebédnél éppen a Dél-afrikai Köztársaságból társalogsz valakivel, a másik szomszédod a Fidzsi-szigetekről jött, reggelinél pedig a pápuai utazásodat tervezed egy indonéz Fubrightossal, a szobatársam pedig indiai volt, aki Varanasi mellett lakik. Baghdadi helyzetelentést is kaptam egy lánytól, aki a terrorista merényletek közvetlen közelében élte mindennapjait. Egyre jobban és jobban nyílik ki a világ számomra, ha nem is jutok el mindenkihez, akivel azt megbeszéltem a pár napos program alatt, akkor is ha csak beszélgetsz ennyi különböző emberrel, már máshogy tekintesz a világra.
Budapestet nagyon sokan ismerik és az egyik legszebb európai városnak tartják. De nem csak a város szépsége miatt volt ismert és elismert több nemzetközi diák számára Budapest, hanem a CEU miatt is.
A szeminárium témája a civil közösségek tevékenységei és az önkénteskedés volt. Elmentünk néhány szervezethez, és a philadelphiai polgármesterrel is kezet foghattunk. A program része volt, hogy önkénteskedhettünk egy szervezetnél, én egy rákos betegeket segítő központban jártam.
Az egész szeminárum fénypontja azonban a szombat esti vacsora volt, amire egy helyi bácsi hívott meg minket (minden ösztöndíjas kapott egy amerikai hosting family-t). Stan coachként dolgozik és az MBTI rendszert használja a személyiségelemzéshez, egyből vágtam az én típusomat (Zsuzsinak hála:-)), így volt bőven beszédtémánk. Neki az ad örömet, hogy segít, ezért is ajánlotta fel, hogy fulbrightosokat vendégel meg. Azt mondta, hogy ő így 'ad vissza'... (azért a rengeteg mindenért, amiért hálás, amit ő kapott az életében)
Ahogy írtam korábban, Houstonban is van egy önkéntes "családom", az amerikaiak ilyenek, nagyon szeretnek adakozni, charity-k, fundraisinge-ek itt nagyon működnek.
Stan rengeteget mesélt az USA-ról, Philadelphiáról, arról az időszakról, amikor Németországban szolgált a US Army-ban 1970-es években. Elmondta, hogy gyakran csak azért keltek át többször is az amerikai egyenruhájukban a checkpointokon Berlinben, hogy a szovjet katonákat irritálják. Én pedig arról meséltem, hogy most milyen Berlin. Sonali, az indiai szobatársam, Mahroz, a pakisztáni ösztöndíjas fiú és jómagam számára ez az este felejthetetlen marad.
 |
| Indiai barátokkal |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése